Határtalanul beszámoló

2022.június 20-tól 25-ig, a Károlyi Gáspár Általános Iskola hetedikes diákjai, Kozmáryné Veres Edit osztályfőnök és Jobbágyné Tóth Gyöngyi pedagógus vezetésével a Határtalanul pályázat keretében Erdélyben jártak. Az utazás tematikája az általános iskolai ismeretek bővítése céljából: Erdély természeti, történeti, irodalomtörténeti értékei köré szerveztük, illetve vezérfonalának Károlyi Gáspár szülővárosának felkeresését választottuk. A Határtalanul pályázat lehetőséget teremtett a gönci diákoknak, Kézdiszentlélek, Gönc testvérvárosának megtekintésére, ezzel a már kiépített kapcsolatok megerősítésére. Petőfi-emlékhelyek felkutatásával a történelmi és irodalmi tanulmányok bővítésére: Fehéregyházán a Petőfi-emlékmű, a Petőfi Múzeum megtekintésével, Nagykárolyban az egykori Arany Szarvas fogadó, mint emlékezetes helyszín felkeresésével, ahol meglátta 1846-ban Petőfi a parkban sétálgató Szendrey Júliát. Nagyváradon a Petőfi Sándor –parkban való emlékezéssel. Kirándulásunk alkalmával Tamási Áron, a székely magyar író születésének 125. évfordulóján a művész kivételes öröksége előtt tisztelegve Farkaslakán jártunk, az összetartozás jegyében koszorúzásokon, megemlékezéseken, múzeumlátogatásokon, beszélgetéseken vettünk részt! Ez a pályázat lehetőséget adott kapcsolatok kiépítésére és megerősítésére határon túl, személyiségformálásra, nyitottabbá és elfogadóbbá válásra.

Kalandozásunk első napján Nagykárolyban jártunk. Megnéztük a Károlyi kastélyt, a Református templomot, a Polgármesteri Hivatalt. A gönci diákok minden évben Károlyi-napok keretében emlékeznek meg a bibliafordítóról. Sokat hallanak és ismerik gönci munkásságát, de a szülővárosában járva lehetőségük nyílt ismereteik bővítésére. Innen tovább indultunk Kolozsvárra, ahol a Szent Mihály templomot, Mátyás király lovas szobrát és szülőházát is megnéztük. Jártunk a Házsongárdi temetőben is. Szállásadónk Ábrahám Tibor volt Sinfalván. Egy hosszú, de varázslatos nap után jól jött a pihenés, a csapatépítés!

Erdélyi kalandozásunk második napján, várakozással telve vágtunk neki a következő hosszú útnak. Első célunk Szováta volt, a sóvidék legnagyobb települése. Itt megnéztük a legnagyobb szovátai sókarszttavat. A hőtározó tó, azaz a Medve–tó körüli séta lehetőséget adott számunkra a természetvédelmi terület tanulmányozására. Innen Parajdra, majd Korondra látogattunk el. Vásározás után tovább indultunk a Gyergyói-havasok irányába, azzal a céllal, hogy az 1256 m magasságban elhelyezkedő Pongrác-tetőtől keleti irányban lévő Békás patak völgyében eljuthassunk mi is a Gyilkos-tóhoz. Itt megismerték diákjaink a tó keletkezésének történetét, a legendát és a valóságot is meghallgatták. Az Oltár-kő látványa meghatotta a diákokat. Ezután a varázslatos szépségű Békás-szoroshoz értünk, a Kárpátok egyik legismertebb szurdokvölgyébe. Végig jártuk az 5 km hosszú szorost, csodálattal és félelemmel haladtunk a sziklapárkányok és tornyok között. Óriási élmény volt. Farkaslaka felé irányítva utunkat, még megérkezés előtt megnéztük Zeteváralja nevezetességét a völgyzáró gátat és a víztározót. A festői környezetben létesített tó elvarázsolt mindannyiunkat.

Utazásunk harmadik napján Farkaslakán tartózkodtunk. Találkozni szerettünk volna az itt élő fiatalokkal, de a megvalósítás időpontjának megváltoztatása nem tette ezt lehetővé. Szünet lévén nem járhattunk az iskolában. Ennek ellenére is hasznosan töltöttük az időt. Ellátogattunk Tamási Áron szülőházába, ami az író személyes tárgyait és könyveit őrzi. Segítőnk Hadnagy Jolán volt, aki a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke. Emlékszalagot helyeztünk el a Trianoni-emlékműnél, Tamási Áron szobránál. Megnéztük Szervátiusz Jenő és Tibor alkotását, a 8 tonnás andezittömbbe faragott emlékművet is. Jártunk a Krisztus Szíve kilátónál. A műalkotás a 953 méteres tengerszint feletti Gordon-tetőn állították fel. A 22,5 méter magasságú kilátóba a bátrabbak örömmel fel is mentek. A gyerekek Farkaslakán a vásárban ajándékokat vásároltak, mindenféle aprósággal kedveskedtek az otthon maradt szeretteiknek. Ezt a szép napot egy finom vacsorával zártuk a Hadnagy Panzióban.

Kalandozásunk negyedik napján újra útra keltünk, első célunk Nyergestető volt, a csatában elesett székely hősök emlékművének felkeresése volt. Az emlékművel átellenben, az erdő szélén lévő területen, egy tömegsírba hantolták el akkor az ütközet áldozatait, akiknek emlékét többek közt számtalan kopjafa őrzi. Itt diákjainkkal megkerestük Gönc város kopjafáját, és emlékszalagot kötöttünk rá. Kézdiszentlélekre indultunk tovább, ami Gönc testvérvárosa. Itt Balogh Tibor polgármester úr várt minket, akivel hosszú sétára indultunk. Megnéztük a közeli Per-kő tetején álló Szent István-kápolnát. Innen beláttuk az egész környéket, tiszta idő lévén gyönyörködhettünk a tájban. A séta végeztével házi sütésű kenyérrel kínáltak meg bennünket, ami a gyerekeknek nagy élmény volt. Innen a Felső-Háromszéki–medence központjába mentünk, Kézdivásárhelyre. Emlékszalagot helyeztünk el a kökösi csatában életét vesztett tüzér őrnagy Gábor Áron szobránál. A diákokkal elénekeltük a Gábor Áron rézágyúja kezdetű dalunkat. Alsó-Csernáton volt a következő úticélunk. Itt megnéztük a gyerekekkel az alsó-csernátoni klasszicista stílusú Damokos-udvarházban berendezett Néprajzi Múzeumot .A technikai – és mezőgazdasági gépgyűjtemény elvarázsolta a diákjainkat. Haszmann Orsolya múzeumpedagógus érdekes feladatokkal látta el a gyerekeket. Tanulóink csapatokban fedezték fel a múzeum értékeit, egy térkép segítségével. A foglalkozáson sokat tanultunk, voltak, akik ügyesebben, voltak, akik gyengébben teljesítettek a feladatmegoldásokban, de a hangulat remek volt. Nyilván jutalmat is kaptak az ügyesen teljesítők! Innen Csíksomlyóra mentünk, azzal a céllal, hogy megmutassuk diákjainknak a magyar katolikus hívek legismertebb zarándokhelyét a Kárpátok és a Kárpát-medence térségében. A templomban megcsodáltuk a 16. századi, fából faragott csodatévő Mária-szobort.

Erdélyi utazásunk ötödik napján fájó szívvel hagytuk magunk mögött a Farkaslakán élő emberek vendégszeretetét, kedvességét. Úticélunk elsőként Székelykeresztúr volt. Itt megálltunk gyönyörködni a székelykeresztúri Gyárfás-kúriában, és a mögötte levő híres körtefában. Tanulmányoztuk az utazóknak kiállított ismertetőket, melyekből megtudhattuk, hogy a magyar nemzet nagy költője, Petőfi Sándor itt töltötte utolsó éjszakáját 1849. július 31-én. Innen Fehéregyházára igyekeztünk, emlékszalagot helyeztünk el a Petőfi-emlékműnél. Következő állomásunk Segesvár volt. Városnéző sétán vettünk részt, azután tovább haladtunk Tordára. Megfogalmazhatatlan élményben volt részünk a Tordai – sóbányában. Sok időt töltöttünk lent. Az óriáskerék, a pingpong és más játékok lekötötték a gyerekeket. Kipróbáltuk az üvegliftet, a lépcsőzést is. A földalatti tavat a harang alakú Terézia-bányában a kiépített útvonalon megtekintettük, emlékezetes marad számunkra a megfagyott vízesésnek tűnő, mennyezetről „lefolyó” sókristályok zuhatagával. A Tordai-hasadék 250 m magas szikláival, karsztképződményeivel, tornyaival lenyűgöző látvány volt. Diákjainkkal a negyedik hídig jutottunk el. Igazi bátorságpróba volt! Örülök, hogy mindannyian teljesítettük! A nap végén Sinfalvára értünk, ahol finom vacsorával és tábortűzzel zártuk a napot!

Elérkezett az utolsó nap. Diákjainkkal fáradtam összecsomagoltunk. Ábrahám Tibortól elbúcsúzva indultunk haza. Útközben Nagyváradon álltunk meg egy városnézésre. Felkerestük a Szigligeti Színházat, az EMKE Kávéházat, Ady Endre egykori kedvenc tartózkodási helyét. A Kőrös-hídon át az Újvárosba látogattunk. Szent László Napokra készült az egész város. A fellépők sorában sok ismert színész, zenekar nevét olvashattuk. Tanítványainkkal finom fagylaltot ettünk a főtéren, majd tovább indultunk. Király-hágó irányába haladtunk tovább, amikor megérkeztünk gyönyörű kilátás fogadott bennünket! A történelmi Erdély nyugati kapujában állva fájdalmas búcsút vettünk! Indultunk a határra, majd Debrecenen át autópályán jutottunk Miskolcra, innen pedig alig fél óra alatt hazaértünk. A szülők már nagyon vártak bennünket! Szerencsésen hazaértünk!

Köszönjük a Határtalanul Programnak, hogy lehetővé tette számunkra azt, hogy egy egész életre szóló élményben lehessen része a gönci diákoknak!